Bröton így írt a szigetre érkezés reggeléről:
"Egy zökkenésre ébredtem. Aztán a másik oldalamra fordulva visszaaludtam; az éjszakai vihar kifárasztott. Amikor újra felébredtem, és kinéztem a kajüt ablakán, a végtelen víz helyett buja növényzetet láttam. Annyira meglepődtem, hogy a mentateámat is kiöntöttem (és még a bögrém is eltört). Kimentem a fedélzetre, és valóban: egy árnyas öbölben voltam, és a tenger zúgására madarak feleltek csicseregve. - Ha szerencsém van, ez egy lakatlan sziget - gondoltam magamban."
2009. október 3., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése