Amikor magam is rádöbbenek, hogy írásom unalmas és értéktelen is lehet, akkor az "újrahasznosítás" gondolatával bíztatom magam. Hogy majd egyszer, ha évek múlva tehetségesebben ébredek fel, és a napsugarak fénnyel és ihlettel világítják meg az íróasztalom, korábbi írásaimból, ebből az összetákolt épületből, ennek elemeiből felépíthetek valami sokkal nagyszerűbbet. Ahogy egy barátságtalan, ócska viskó téglái és gerendái is újjászülethetnek és megszépülhetnek egy otthonos, kellemes ház részeiként.
Erre a kekeckedő olvasó mondhatja, hogy mindenből azért nem építhető vár. Mire én azt felelem, hogy sok olyan dologból is építhető vár, amiből nem is gondolná az ember. És ha nem is tartom olyan nagyra jelenlegi képességiemet, azért reménykedem benne, hogy pár rusztikus tégla és néhány kevésbé korhadt gerenda kinyerhető majd ezekből a próbálkozásokból is.
2009. október 5., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése