Első stafétafutásom

Tegnap lefutottam a maratoni staféta rám jutó 11 kilométerét (végül a Lánchíd budai hídfőjének környékéről kellett egy Budafoki úti kitérő után a Lágymányosi hídhoz futnom). Apró malőrrel indult a dolog, mivel pár perc késéssel értem a váltóhelyre, ráadásul az első néhány ruganyos lépést rossz, vagyis az ellenkező irányba tettem (természetesen csak azért, hogy jobb kedvre derítsem a futótársaimat és a közönséget - na jó, valójában azért, mert szórakozott vagyok; de hát ez már akkor is előfordult velem, amikor betépve autóverseny-szimulátoroztam; sőt, egyszer a lefelé tartó mozgólépcsőn akartam felmenni, amit aztán szórakozott botladozás követett, öcsém fel is idézte a tréfás jelenetet egy ideig). Mivel egy szigetkörhöz vagyok szokva, az utolsó kilométereken már nem voltam makulátlanul fitt és friss, de Kedvesem "Hajrá Sanyi!" kiáltása erőt adott a célegyenesben is.