Álmaimban a mozgólépcső mint hullámvasút

Álmaimban különös metropoliszokban járva (mint G. A. úr X-ben, vagy Epepe városa), időnként metróra szállok. A metrókocsik általában nyitottak, hogy az utasok szabadon élvezhessék az arcukba csapó menetszelet, és gyönyörködhessenek a cseppkőbarlangszerű, kivilágított metróalagútban.
De a legérdekesebb mégis a mozgólépcső. Ami nagyon gyorsan halad lefelé, és olyan érzése van rajta az embernek, mint amikor a hullámvasút lerobog a hullámhegyről, ráadásul nem csak egyszerűen lefelé szalad, hanem időként (ugyancsak mint a hullámvasúton) apró dombocskák, "ugrasztók" is fokozzák az élményt.