Futás a Margitszigeten II.

Ma reggel újra futottam egy kört a Margitszigeten. Esős, szürke idő volt, a szemerkélő eső sötétre festette az aszfaltot a szállodák előtt - meg mindenütt, de a Danubius Grand Hotel előtt lettem erre jobban figyelmes, és ez a mondat is ott fogalmazódott meg bennem, hogy "a szemerkélő eső sötétre festette az aszfaltot a szállodák előtt", miközben a futóútról a hotel bejárata felé pillantottam. Valahogy kórház benyomását keltette néhány másodpercre, talán a pásztói kórházat idézte fel, ahol valamikor alsó tagozatos koromban feküdtem pár napot, amikor súlyos influenzám volt; még infúziót is kaptam - volt ott egy srác, aki egy vagy két osztállyal felettem járt, és mesélt a tankönyveiről, amiket már-már hihetetlenül vastagnak írt le, azt gondoltam hogy nagyzol; de ezt még nem ezzel a szóval gondoltam, mert mintha a nagyzol szót is tőle hallottam volna először, és csak később tudtam meg hogy mit jelent. Úgy emlékszem, éjjel volt, és a szorzótábláról is beszélgettünk, meg a tanítójáról vagy tanítónőjéről, akit szintén hihetetlenül könyörtelennek írt le a szorzótábla kikérdezésével kapcsolatban. A kórház után már nem nagyon ismert meg az iskolában, amiben volt valami toniokrögeres vagy halászpetáros, de különösebben nem zavart - végül is ő már nagy volt, két évvel idősebb, és csak a szorzótábláról és a tankönyvekről beszélgettünk egy éjjel. Hogy a fenébe jutott eszembe, hogy tőle hallottam először a nagyzol szót... Ráadásul soha nem is használom, életemben tán tízszer sem mondtam ki eddig, és az a srác sem jutott eszembe szerintem már évek óta, ahogy a kórház sem. Furcsa az emlékezet.
Szeretem az eső illatát, különösen a Margitszigeten, futás közben (csak egy rövid szakaszon, néhány levegővételnyire vegyült bele főtt kukorica távolról szállingózó illata). Mintha a futás a gondolataimnak is lendületet adna - mint gyermekkoromban a hintázás, vagy az autóbuszos utazások. Eszembe jutott Terry Fox is futás közben - amikor már nagyon légszomjam volt -, hogy mennyivel jobban bírhatta a futást mint én, pedig fél lába volt.