Olvasás a szőnyegen

Nem mentem futni a Margitszigetre; majd holnap. Legfeljebb este nyomok pár fekvőtámaszt. Maradtam, inkább olvasok. Olvasó nap. Vörös és fekete, még mindig. Julien a kertben pettingelt de Rénalnéval. Jó, csak a kezét fogta, de az már taktilis izé. Ráadásul még Derville-né is ott volt, milyen izgi. Amúgy lassan haladok. Olvasok pár oldalt, aztán elgondolkodom; szemem a sárgás lapokról lecsúszva előbb a szőnyeg textúrájára fókuszál, majd a szőnyeg szélének bojtjaira, a bojtok csomóira, a csomókról vissza a könyvre, na hol is tartottam...